Kezdőlap > Irodalom 9. osztály > A középkor történelmi, társadalmi háttere

A középkor történelmi, társadalmi háttere

A középkor korszakhatárai

476-tól (rómia birodalom bukása) 1492-ig (Amerika felfedezése)
476-1516 (a reformáció kezdete)
476-1640 (az angol polgári forradalom, az Újkor kezdete)

Különböző korszakmeghatározásokról beszélhetünk, amit történelmi, vagy egyházi korszakokhoz köthetőek. Mindegyik korszakhatárnak van logikus magyarázata.

Mivel a középkor áthatott az Isten iránti áhitat, így a kulturális élet fő színterei a kolostorok, templomok, vagy épp a főúri kastélyok, illetve különös fontossággal bírtak az egyetemek, ahol latin nyelvű oktatás folyt magas színvonalon.

Az irodalomnak beszélhetünk világi és egyházi vonulatáról. Ennek megfelelően fő művelői: papság, szerzetesek, kóbor diákok, egyetemi hallgatók, stb.

A középkori kultúra meghatározó része a kereszténység, de a háttérben ott van a világi kultúra is, vagyis az antikvitás továbbélése.

A középkori ember életét számtalan tényező befolyásolta. Például a számmisztikának nagy jelentőséget tulajdonítottak (a 1 az Istent; a 3 az ember lelki oldalát, vagy a Szentháromságot; a 4 az ember testi oldalát; a 7 a teljességet; stb. szimbolizálja).

Világuk panteista felfogás szerint működött, lényege, hogy Isten mindenhol jelen van. A földi létet siralomvölgynek tekintették és hitték, hogy az igazi lét a Túlvilágon van.

Szerzetesrendek

Szigorú szabályok szerint élő szerzetesek, illetve apácák közössége, akik kolostorokban, monostorokban éltek. Szinte minden vallásra jellemző. Megkülönböztetünk passzív és aktív életformát élő szerzeteseket is:

a) Pálosrend: az egyetlen magyar szerzetesrend, Szent őzsik alapította. Jelképesen lemondtak tisztségükről, földet műveltek, rendkívül szerény életkörülmények között éltek, imádkoztak, olvastak, elmélkedtek. Később Európa más területein is elterjedtek.

b) Domonkosok: kolduló rend, akiknek semmilyen vagyonuk nem lehetett, a keresztény hitet kellett védeniük és terjeszteniük.

c) Ferencesek: Assisi Szent Ferenc alapította, szegénységet fogadtak, durva ruhákban és mezítlább jártak, és a megtérésről prédikáltak.

d) Karthauziak: SZent Brúnó alapította, jelmondatuk "a kereszt szilárdan áll, míg a Világ forog". Remeteségben éltek és némasági fogadalmat tettek. Naponta hétszer imádkoztak.

e) Bencések: Szent Benedek-rendiek más néven, szigorú szerzetesi életet élnek. Feladatuk a hittérités. Magyarországon a legismertebb a papnapkhalmi apátság.

Skolasztika - egyetemek

A skolasztika a középkori Európa közös gondolkodása és életformája. Maga a kifejezés a skola, iskola szóból származik, mivel az iskolág foglalkoztak a teológia és filozófia oktatásával.

A tanárok előadások és viták formájában fejlesztették a tanulók képességét.

Jelentős szerepük volt az egyetemeknek, ahol a kor naprakész ismereteit oktatták - az úgynevezett hét szabad művészet minden egyetem rendjében szerepelt. Maga az elnevezés onna származik, hogy ezeket a kiválasztott művészeteket tartották a szabad emberhz méltónak:

- nyelvtan
- retorika (szónoklattan)
- dialektika (gondolatok logikus felvezetése)
- csillagászat
- számtan
- mértan
- zene

Középkori egyetemek:

Az egyeteeknek szinte a törtéénelem kezdetétől fontos szerep jut.é Indiában, Egyiptomban már az ókorban beszéléhetünk róluk, később Európában a Karrolingok a frank dinasztiában megalapozzák az oktatás, így később Franciaország, majd Anlia jeleskedik ezen a téren.

Az iskolák szigorú rend alapján épültek fel, élükön az úgynevezett magiszter állt.

Sorbonna: a leghíresebb egyetemek között kell megemlíteni, ami az európai egyetemek között elsőként alakult meg.
Számtalan híresség fordult meg itt a középkortól kezdve egészen napjainkig (Pl: József Attila)

Cambridge: az 120-as évektől kezdve működik, mint egyetem. Nagy riválisa Oxford. Jelenleg is működik mindkettő, mint a világ legrangosabb intézményei.

Akik tanulásra adták a fejüket, vagy papnak, vagy főúri tisztviselők, vagy kereskedőnek készültek.

Gótika

A gótika a középkori élet egyik irányzata (történelmi korszak megjelenéseként is használjuk). Mivel a sötét középkor jellemző stílusa, maga az elnevezés a gothica, barbár elnevezéséből származik.

Irodalmi háttere: feltörekvő polgárság, ugyanakkor a legfontosabb megrendelők a főúrak és az egyház. A művészek nem számítottak egyéniségnek, erősen függtek a megrendelőtől és annak elvárásától.

Építészet: a gótikus építészet először a 12. száuadi Franciaországban jelent meg. A világi építészet első sprnam a várak építésénél jelentkezik (lovagtermek, kápolnák). A legjellegzetesebb gótikus építmények Angliában, Franciaországban, Spanyolországban jelentkeztek. Pl. Reimsi-katedrális, Saint Denis-is apátság, Notre dame, Cantenbury-székesegyház, Wenstmister-apátság, Mátyás-templom.

Zene: az egyházi zene főleg az úgynevezett gregorián énekek jellemzőek (ódon szövegő, kíséret nélküli). A világi zenére az úgynevezett trubadúr költészet jellemző.

Szobrászat: könnyed, kecses alakok. Elsősorban templomok díszítésére használják, később önnálló szoborként jelentkeznek. Kiemelkedő emlékek Franciaországban találhatók (halotti maszkok, lovasszobrok). Sajátos kategóriát képviseltek az úgynevezett szárnyasoltárok, melyek a templomok keresztmetszetére emlékeztettek, díszesen faragottak, aranyozottak voltak. Magyarországon Szent György, illetve Szent László szobrát emelhetjük ki, a Kolozsvári testvérek alkotását.

Festészet: itt is oldódik az ábrázolás merevsége, erősen nyújtott emberi alakok, arcukra kiülő érzésekkel. Jellemző a falfestmények, táblaképek, kódexillusztrációk.

Keresztes lovagok

A középkor legjelentősebb eseményei közé a kereszteshadjáratok tartoztak, meléyeknek célja, elvileg a Szentföld visszavétele volt, valójában vallási köntösbe bújtatott területszerzésről beszélhetünk. Több hadjáratot terveznek a szerdzsuk törökök kiűzésére, ami a 11-13. századra jellemző. Az első 1095-ben, az utolsót 1270-ben vezetik. Az ötödik hadjáratban II. Andárs magyar király is részt vesz. Hatásai:
- új növények megjelenése
- szélkerék megjelenése
- fémmegmunkálás újításao
- matematikai, csillagászati, orvostudományi ismeretek

Lovagrendek:

Lovag csak az lehetett, aki anyagilag megengedhette magának. A lovaggá válás hosszú időt vett igénybe, gyerekkortól kezdve képezték ki őket.

Feladatuk: a nők, gyengék, elveszettek védelme; a hit védelme.