Az Íliász és az Odüsszeia

Íliász

Alapja a trójai mondakör.

a) Zeusz hattyú formában elcsábítja lédát, szerelmükből pedig két hattyútojás születik. (ábra)

b) Thetisz és Péleusz esküvőjére nem hívják meg Erist, a viszály istennőjét, ezért egy aranyalmát dob a vendégek közé, amire az van írva: "a legszebbnek". Akik az almáért versenyeznek: Athéné, Aphrodité, és Héra. A döntőbíró Paris, trója királya, akinek Aphrodité a világ legszebb nőjét igéri, aki nem más, mint Helena, Menelaosz spártai király felesége.
Emiatt, Helena és Paris szökése miatt tör ki a tíz évig tartó trójai háború.

Az Íliász a trójai háború utolsó évének 51 napjéát meséli el. Egyetlen történet áll a középpontban: Achilleus haragja, ugyanis felcsillantja a háború eseményeit is.

Haragjának oka: Agamemnon megsérti Apollon papját, mert elviszi a lányát, ezért az istenek dögvésszel sújtják a tábort. Achilleus kéri Agamemnont, hogy adja vissza a lányt. Ő nem teszi, sőt feleségül veszi Achilleus legkedvesebb rabőjét, Briszéiszt. Achilleus sértetten visszavonul a harctól, és ettől kezdve a görög sereg csak vereségek érik, ezért Achilleus barátja, Partaklosz Achilleus fegyverzetében harcba száll, de Hektor megöli. Achilleus visszatér, megöli hektort, és holttestét meggyalázza. Érkezik az öreg Priamosz király, Hektor apja, és kér fia holttestét. Achilleus megsajnálja, visszaadja, sőt 12 napos gyászt rendel el - bizonyítja, hogy fejlődni képes jellem.

A mű főhöseként Achilleus azt vállalja, hogy a közösség érdekében tevékenykedik, ezzel szemben a magánéletét előbbre helyezi, és ezzel követ el hibát.

Achilleus választása, hogy hősként él, és neve fentmarad, ebben az esetben viszont nem teheti meg, hogy a saját érdekeit tartja szem előtt.

Választhatta volna az átlagember szerepét is, akkor a saját érdekeit előbbre helyezhette volna, viszont akkor a neve nem maradt fent hősként.

Az Íliászban az isteneknek jut a legnagyobb szerep, akik rendkívül kicsinyesek és az emberekkel, mint játékszerekkel játszanak, pedig azok akár egyetlen ééletüket is feláldozhatják.

Odüsszeia

Az Íliásszal ellentétben itt már nem az istenek szerepe a legfontosabb, hanem az emberi leleményesség, maga a sorsáért tenni tudó ember.

Az Íliásznál rövidebb, de bonyolultabb szerkezetű eposz, amely 24 énekből áll, és 40 nap történéseit meséli el.

Főhőse Odüsszeusz, Ithaka királya, a trójai háború hőse. Ő az, aki leleményességével megalkotja a trójai falovat, ennek segítségével ér véget a trójai háború. Odüsszeusz önérzetességében csak magának tulajdonít minden dicsőséget és megfeledkezik az istenekről. Ezért büntetésből nem térhet haza, és külöböző kalandokban vesz részt társaival, míg végül visszatér Ithakába, ott leszámol a feleségére rátelepedő kérőkke és visszaveszi jogos tulajdonát.

Az eposzt in medias rest kezdi az író, mellyel célja, hogy az olvasó minnél később ismerje meg a legérdekesebb történeteket - feszültségkeltés.

Az események két szálon futnak: a) Ithakában történtek.
                                                  b) a kalandok sora.

Érzékelhetően más történelmi közegben játszódik, mint az Íliász, mert ez már Periklész kora, ahol az árutermelés, a keresdelem a legfontosabb, és a hősök már nem a hírnévre vágynak, hanem a nyugodt, hosszú életre - az ember már nem csak vállalja, hanem alakítja is a sorsát.