Az ókori görög irodalom

I. A legmagasabb rendű műfajként ismert eposz, amely a görög irodalomhoz köthető.

Az eposz fogalma: az epika műnemébe tartozik. Nagy terjedelmű elbeszélő költemény, amely a korábban élt, rendkívüli képességgel, akár természetfeletti erőbel rendelkező hősök tetteit beszéli el kötött formában. Ezek a hősök a későbbi korra is nagy hatással voltak, sőtt, a jövő számára példát mutattak.

II. Eposzi kellékek

• in medias rest (a dolgok közepébe vág)
• propozíció (téma megjelölés)
• inpaláció (fohász a Múzsához - álltalában Kalliapihoz, az eposzírás múzsájához)
• deux ex machina (isteni beavatkozás)
• enumeráció (seregszemle)
• peroráció (kirekesztés)
• állandó jelzők használata

III. Az eposz szerkezete

• expozíció (alaphelyzet)
• bonyodalom
• cselekmény
• tetőpont
• valóság (krízis)
• megoldás

IV. A homéroszi kérdés

Az eposzok keletkezéseivel kapcsolatban különféle gondolatok: nem mások, mint a nép ajkán keletkezett hősökről szóló történet.

Élt ugyan egy Homérosz nevű ember, de neki csak az összerendezésben, továbbfejlesztésében volt szerepe.

Az Íliászt és az Odüsszeiát naiv eposznak tekintették (úgy gondolták, hogy javarészt kitaláció/nem valóság). Trója romjainak a feltárása után eloszlottak a kétejek. Trója ostroma történelmi ténnyé vált.

Homérosznak tulajdonítják mind a két eposzt, de a művek hátterét vizsgálva jelentős különbséget lehet felfedezni (tulajdonképpen egy emberöltőnyi időt jelent). Az Odüsszeia mögötti történelmi háttér már Periklész idejét idézi, amikor a kereskedelem virágzott, a városállamok szerepe nőzz, és az emberi találékonyság többet számított, mint az istenek ereje - felmerülhet a gondolat, hogy Homérosz csak közreműködött a második mű megirásánák, esetleg a maga a Homérosz név jelenthette a költőt, így akkor a tényleges szerzőt nem ismenénk - nemeldöntött kérdés, így mindkét eposzt Homérosznak tulajdonítjuk a naiv ismeretek szerint.