Szophoklész: Antigoné
I. Felépítése
Műfajáét tekintve a dráma műnemébe tartozó tragédia, amelynek jellemzői:
- cselekménysort ábrázol
- konfliktushelyzetet
- dialógusok (párbeszédek) és monológok építik fel.
Szerkezete:
- alapszituáció
- bonyodalom
- cselekmény kibontakozása
- tetőpont
- krízishelyzet
- megoldás
II. Története
Az Angitóné alapja a thébai mondakör.
Laiosz és Iokaszté (thébai királyi pár) azt a jóslatot kapja, hogy majdan születendő gyermekük apját megöli, és anyjával vérfertőző kapcsolatba kerül. Ezért önmegtartóztató életet élnek, de egy mámoros éjszakán mégis megfogan a gyermek. A neve Oidipusz (dagadt lábú, ugyanis a szülei bokáit átszúrták, összekötözték és a vadakra bízták az életét). A gyermeket megtalálja a szomszédos királyságból (Korinthosz) egy pásztor, és a királyi udvarban nevelkedik. Felnövekedve megismeri a jóslatot, ezért elhagyja valódinak vélt szüleit és Théba felé indul. Útközben találkozik az apjával, szóváltásba keveredik és megöli.
Thábét egy szfinx tartja rettegésben. Aki le tudja győzni, az elnyeri a királyságot és a királyné kezét. Oidipusznak sikerül, így feleségül veszi a saját anyját. Négy gyermekük születik: Eteoklész, Polüneikész, Antigoné és Iszméné.
A várost dögvész súlytja. Oidipusz keresni kezdi az okokat, és rádöbben bűnére - megvakítja és örök bolyongásra ítéli magát, Iokaszté pedig öngyilkos lesz - így üres a trón. A két fiútestvér megegyezik, hogy felváltva fognak uralkodni, de egyik sem akarja elveszíteni a hatalmat. Polüneikész haddal a város ellen vonul, és a két testvér egymás kardjától esik el - megint üres a trónm. Ikoaszté testvére, Kreón kerül a trónra, akinek első intézkedése: a város ellen támadót nem lehet eltemetni - innen kezdődik az Antigóné.
A dráma Antigóné és Iszméné párbeszédével indul, melyben Antigóné kéri Iszménét, hogy segédkezzen a temetésnél, de Iszméné elzárkozik, ezért Antigoné meggyűlöli, mert nem segít.
Megjelenik a kar és ünnepli Kreónt, aki erőskezű uralkodóként viselkedik; példát akar adni arról, hogy hogyan büntet és hogyan jutalmaz egy jó király.
Az őr jelenti, hogy valaki nmegoróbálta eltemetni Polüneikészt - Kreón nem érti, hogy ki mer szembeszállni a parancsával, illetve ki mer a város ellenére tenni.
Kiderül, hogy a tettes Antigoné, aki az iratlan isteni szabályoknak akart megfelelni, és a testvéri szeretet nevében cselekszik - a király hübrisszel vádolja, és azt akarja bizonyítani, hogy nem lehet ugyanaz a jutalom a város védőjének és a város ellen támadónak.
Kreon fia, Haimon figyelmezteti apját, hogy ha nem változtat a döntésén, még valaki meg fog halni - Kreón fenyegetésnek veszi Haimon szavait.
Érkezik Teirisziász, a vak jós, és szintén kéri Kreónt, hogy vizsgálja felül döntését. Itt találkozhatunk a késleltetés eszközével, ugyanis Kreón elgondolkodik, de képtelen végül megváltoztatni döntését.
Antigonét sziklasírba záratja, így magát mentesíti a felelősség alól, viszont a sziklasír felnyitásakor kiderül, hogy Antigoné ruhájának övével felakasztotta magát - Haimon és Kreón egymásra támad, amiből Haimon kerül ki vesztesként. A hír hallatára Euridiké is öngyilkos lesz - Kreón mindenét elveszíti.
Kreón és Antigoné sorsa két külön pályán fut, csak egyszer találkoznak, ám ez a találkozás mindkettejüket elhamvasztja. Az egyik ténylegesen meg is semmisül, a másik ugyan tovább él, de nyomorultan, társtalanul.
Antigonét nem mentik meg az istenek, de megbosszulják a halálát.
Antigoné nem akarja megváltztatni a fennálló rendet, csak az istenek parancsokat akart eleget tenni és a testvlri szeretet nevében cselekedett. Ő a régi rendet képviseli. Vele szemben Kreón, az új rend képviselője, aki a város érdekét tartja mindennél fontosabbnak.
Antigoné szophoklészi nőideál, aki inkább férfias, kemény jellem, mint nőies. Számára a szeretet mindennél fontosabb: "Nem együt-gyülölni, együtt-szeretni születtem én" - mindent vállal, még a halált is az elveiért.
Kreón hasonkóan gondolkodik, csak a saját szemszögéből látja a dolgokat - mind a ketten hübriszt követnek el, egyikük sem enged a jogosnak vélt igazából.
Kreónt azért nem pusztítják el az istene, hogy tanuljon a hibájából és lehessen még belőle jó király.
A drámában megvalósul a hármas egység szabálya: hely (palota), idő (24:36 óra), cselekmény (egyetlen konfliktus szál megoldása).