Mondattani ismeretek
I. A mondat
A beszéd legkisebb egysége. Minimális közlemény, amely egy mozzanattal építi tovább a kommunikációs folyamatot. Tájékoztat, kifejez, felhív. A szöveg láncszemnyi egysége. Csak adott beszédhelyzetben töltheti be a szerepét. Azért láncszemnyi egység, mert az előzményt és a következményt kapcsolja össze.
A mondatot vizsgálhatjuk a beszélő szándéka, minősége és szerkezete szerint.
II. A mondat a beszélő szándéka szerint lehet:
- kijelentő mondat, amely nyugodt közlést jelent.
- felkiálltó mondat, emeltebb hangú, érzelmet közvetítő közlés.
- kérdő mondat, amely lehet eldöntendő, vagy kiegészítendő kérdés, ami ennek megfelelően vagy igenlő, vagy tagadó választ vár, vagy hiányzó ismereteket egészít ki.
- felszólító mondat, határozott kívánság, akarat, parancs.
- óhajtó mondat, kevésbé határozott kívánság, vágy.
A mondatnak az ilyen jellegű vizsgálatát a mondat modalitásaként emlegetjük.
III. A mondat vizsgálata a logikai minőség szerint:
Lehet állító, vagy tagadó. Ha állító mondatról beszélünk az kifejezhet közlést, kérdést, kívánságot. Tagadó minősége szerint ugyanezeket vizsgálhatjuk, annyi többlettel az utóbbi, hogy a magyarban az úgynevezett kettős tagadást is használjuk, ami a tagadószón kívül tagadó-névmást, vagy tagadó-határozószót is tartalmazhat.
IV. A mondat szerkezete
A tagolt mondatban az alany és állítmány nyelvtanilag és szerkezetileg jelen van, vagyis mondattanilag elemezhető.
A tagolatlan mondat nyelvtanilag nem elemezhető, de adott kommunikációs helyzetben betöltheti egy mondat szerepét. Ilyenek például a mondatszavak, kérdő- és felkiálltó-szavak.
A tagolt mondat lehet hiányos. Ebben az esetben a főmondatrészek közül valamelyik hiányzik. Ha a tagolt mondat teljes, akkor predikatív szerkezetet tartalmaz.
A teljes mondat lehet egyszerű, amely szerkezetileg lehet tő, vagy bővitett. Tőmondat esetében az alany és állítmány szerepel csak. A bővítettnél ez kiegészülhet tárggyal, határozóval, jelzővel.
Az egyszerű mondat egyetlen tagmondatból áll.
Az összetett mondat kettő tagmondatot tartalmaz, míg a többszörösen összetett kettőnél több tagmondatból áll.
Az összetett mondat lehet alárendelő és mellérendelő. A mellérendelés esetében a tagmondatok azonos szinten állnak. Az alárendelőnél a főmondatról és a mellékmondatról beszélhetünk, vagyis az egyik tagmondat alá van rendelve a másiknak.