Szófaji rendszer

A magyar nyelvben a tulajdonságaik alapján szófajokba rendezzük a szavakat. Egy-egy szófajba jelentésük, alaktani sajátosságuk és mondatbeli szerepük alapján kerülnek. Például: a fehér szó jelentése alapján tulajdonséágot fejez ki, alaktani szempontból fokozható és mondatban betöltött szerepe szerint általában jelző, de lehet alany, vagy állítmány is, mint minden melléknév.

I. Ige
II. Névszó
- főnév
- melléknév
- számnév
- névmás
III. Igenevek
- főnévi
- melléknévi
- határozói
IV. Határozószók
V. Viszonyszók
VI. Mondatszók
 

I. Az ige

Cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj. A mondatban mindig az állítmány szerepét tölti be, és kifejezi a cselekvő számát, személyét, a cselekvés módját, idejét és azt, hogy a cselekvés tárgyas, vagy tárgytalan irányultságú-e.

1. Igeidők, igemódok

3 féle igeidőt különböztetünk meg:

  • jelen: nincs jele
  • múlt: jele: -t; -tt
  • jövő: jele: ni + fog segédige

3 féle igemódot különböztetünk meg:

  • kijelentő: nincs jeleé
  • felszóllító: jele: -j
  • feltételes: jele: -na; -ne; -ná; -né
2. Az ige cselekvő és cselekvés viszonya alapján lehet:
  • cselekvő: az alany maga végzi a cselekvést.
  • visszaható: a cselekvés az alanyra hat vissza.
  • műveltető: az alany mással végezteti a cselekvést.
  • szenvedő: a cselekvést más végzi, de az alanyra hat.
  • ható: minden igéből képezhető (a cselekvés lehetőségét fejezi ki).
3. A cselekvés irányulása szerint az ige lehet tárgyas (a cselekvés másra hat) és tágyatlan (a cselekvés az alanyra hat) irányultságú
4. A cselekvés időtartama szerint az ige lehet:
  • tartós-huzamos
  • pillanatnyi
5. Igeragozás

Kétféle igeragozást különböztetünk meg:

  • alanyi
  • tárgyi

Az alanyi igeragozáson belül megkülönböztetünk egy úgynevezett csonka ragozást (ikes ragozást):

  • E/1: jele -m
  • E/2: jele -l
  • E/3: jele -ik

Nyelvhelyességi kérdés: ikes ragozásnál az E/1 semélyben mindig "m" a toldalék, és nem "k".

Soha, semmilyen helyzetben nem keverhető össze az +/1 feltételes módú alanyi ragozású ige a T/1 feltételes módú tárgyas ragozásával!!!

Súlyos nyelvtani hiba a feéltételes mód és a felszólító mód keverése!

 

II. Névszók

A névszó élőlényeket, élettelen tárhyakat, elvont fogalmat nevez meg. Azok milyenségét, mennyiségét jelölheti.

1. Főnév

Élőlények, élettelen tárgyak, elvont dolgokat megnevezésére szolgál. Mondatban bármely mondatrész szerepét betöltheti.

  • köznevek: általánosítás eredményeként jön létre (azonos élőlények, vagy tárgyak csoportját jelölik meg).
    lehet:
    - gyűjtőnév
    - anyagnév
    egyedinév
  • tulajdonnevek:
    - személynév
    - állatnév
    - intézménynév
    - földrajzi nevek
    - stb.

A közneveket kis kezdőbetűvel, a tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk.

Előfordul, hogy egy tulajdonnév köznevesül, ebben az esetben kis kezdőbetűt kap (Maecenas = mecénás).

Tulajdonnevek helyesírása:

  • egy elemű tulajdonnév alapformájában nagy kezdőbetűs. Ha -i, vagy -s melléknévképzőt kap, kis kezdőbetűvel írjuk, és a toldalékot közvetlenül kapcsoljuk.
    pl: Ady = adys; Mikszáth = mikszáthi
  • több elemű tulajdonnév alapformájában nagy kezdőbetűs. Ha -i, vagy -s melléknévképzőt kap, megtartjuk a nagy kezdőbetűt, de a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk.
    pl: Csokonai Vitáz Mihály = Csokonai Vitéz Mihály-i; Móriczs Zsigmond = Móricz Zsigmond-i
  • Régies családi nevekben megtartjuk a hagyományos írásmódot. Ha régies betűre végződik egy tulajdonnév, a toldalékot az utolsó kiejtett betűnek megfelelően használjuk, és közvetlenül kapcsoljuk.
    pl: Tóth = Tóht-tal; Móricz = Móricz-cal
  • Ha egy tulajdonnév x-re végződik közvetlenül kapcsolható a toldalékhoz a kiejtett hangnak megfelelően.
    pl: Félix = Félix-szel.
  • Ha egy tulajdonnév úgynevezett nééma hangzóra végződik, akkor a toldalékot az utolsó kiejtett hangnak megfelelően kapcsolható.
    pl: Shakespire = Shakespire-rel
  • Uralkodókat jelentő, háéz, család, dinasztia utótagot kötőjellel kapcsolom.
    pl: Árpád-ház; Bourbon-dinasztia
  • Ha egy személynév és egy köznév jelöletlen kapcsolatba kerül, a tulajdonnévhez a köznevet kötőjellel kapcsolom.
    pl: Kossuth-szobor.
    A díjak nevét is hasonlóan illesztjük.
  • A féle-fajta-szerű utótagot a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk.
    Wesselényi-féle.
Földrajzi nevek helyesírása:
  • egyelemű földrajzi név alapformájában nagy kezdőbetűvel írjuk, -i képzős formájában a kis kezdőbetű közvetlenül kapcsolódik.
  • föld, ország, alföld, part utótagú neveket -i képzős változatával kis betűvel írjuk.
    pl: Elefántcsontpart = elefántcsontparti
  • kötőjellel kapcsolt földrajzi nevek esetében, ha az előtag köznév, alapformájában nagy kezdőbetű, -i képzős formájában viszont kicsi. Azonban, ha az előtag tulajdonnév, - i képzős formában is megtartja a nagy kezdőbetűt.
    Ha az előtag köznév, és az utótag tullajdonnév, alapformában nagy kezdőbetűs, -i képzős formában mind a kettő kicsi.
  • A külön írt elemekből álló földrajzi nevek esetében alapformában nagy kezdőbetű, -i képzős formában mindegyik kicsi.
    pl: Egyesült Királyság = egyesült királysági.
2. Melléknév

Valakinek, vagy valaminek a tulajdonságát, minőségét fejezi ki. Alaktani sajátossága, hogy fokozható:

- alapfok: jele: nincs.
- középfok: jele: -bb.
- felsőfok: jele: -leg + -bb.
- túlzófok: jele: -legesleg + -bb

A melléknév a mondatban általában jelző szerepét tölti be - a jelzett szó előtt ragtalan (új könyv), de ha a jelzett szó utáén áll, felveszi a jelzett szü toldalékait (könyvet vettem, újat...)

A melléknévnek különösen fontos a stilisztikai értéke.

3. Számnév

Személyek, dolgok mennyiségét, sorrendi helyét, hányadát fejezi ki.

Mondatban betöltött szerepe szerint jelző.

  • Határozott:
    - tőszámnév
    - sorszámnév
    - törtszámnév
  • határozatlan (hozzávetőlegesen is megszámlálhatatlan)

A legsúlyosabb nyelvhelyességi hiba a számnévvel kapcsolatban, ha tőszámnevet a sorszámnévvel kavarják.
pl: nem a kilenc débe járok, hanem a kilencedik dé osztályba járok.

4. Névszók

A névszól főnevet, melléknevet, számnevet helyettesíthet, és mondazban a helyettesített szó mondatrészi szerepét tölti be.

Fajtái:
- személyes névmás (én, te, ő, stb.)
- visszaható névmás (magam, magad)
- kölcsönös névmás (egymás)
- birtokos névmás (enyém, tied, stb.)
- mutató névmás (ez, az, ilyen, ennyi)
- kérdőnévmás (ki?, milyen?, mennyi?, stb.)
- vonatkozó névmás (aki, amilyen, ahány)
- határozatlan névmás (valaki, valamilyen)
- általános névmás (akáérki, akármennyi)

Névszó jelek, ragok:

- többesszám: -k; -i
- birtokjel: -é
- birtokosz szemééély jelek: -m; - d; - a; -e; -ja; -je
- fokjel: -bb; leg + -bb; legesleg + -bb

- tárgyrag: -d
- határozószavak: - ba; -be; -ra; -re; -on; -en; -ön

Nyelvhelyességi kérdés:

  • páros testrészek és a velük kapcsolatos használati tárgyak nevét egyesszámban használjuk.
  • gyakori hiba lehet a hová? és a hol? kérdésre adott válaszban használt határozóragok keverése.

III. Igenevek

Szokás őket nevezni kétarcú szófajoknak is, ugyanis igei és névszói tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Fajtái:

  • főnévi igenév
    képzője: -ni
    feladata: a cselekvés és a történést elévontan nevezze meg.
  • melléknévi igenév: 3 fajtáját különböztetjük meg:
    - folyamatos: -ó; -ő
    - befejezett: -t; -tt
    -beálló: -andó; -endő
    feladata: a cselekvést, mint avalminek a tulajdonságát nevezi meg.
  • határozói igenév:
    jele: -va; -ve; -ván; -vén.
    feladata: a cselekvés körülményeire utal.

IV. Határozószó

A cselekvés körülményeit jelölik. Eszerint lehetnek:
    - helyhatározószó
    - időhatározószó
    - mondathatározószó

V. Viszonyszók

Nem önnálló szófajuk, ugyanis csak alakilag önnállóak, jelentésük nincs. Így mondatrészek sem lehetnek.

  • névelő: a mögött álló főnév határozottságát, vagy határozatlanságát emeli ki.
  • névutó: általában valamilyen körülményt határoznak meg (helyet, időt) Soha nem szabad egybe írni az előtte álló főnévvel.
  • kötőszók:mondatrészek, vagy mondatok összekötésére szolgál
  • igekötők: alakilag önáálóak, külön jelentésük nincs. Az igéhez kapcsolódva módosítja, vagy megváltoztatja a szó jelentését.
    Megjelölhet:
    - irányt
    - cselekvés megkezdését, eredményét
    - stb.
Helyesírási tudnivalók: ha az ogekötő az ige előtt áll, egybeírjuk. Ha az ige után áll, külön írjuk. Ha az igekötő és az ige közé még egy szó ékelődik, mind a hármat külön írjuk
  • segédigék: önálló jelentés nélküli jelentésalakok, önmagában sohasem lehet mondatrész.
  • módosítószók: feladatuk, hogy a beszélőnek a mondanivalójához fűzött kapcsolatát mutassák - értelmi, érzelmi állapotokat fejez ki. Például: bizonyságot (nyilván), bizonytalanságot (talán), igenlést (hogyne), tagadást (dehogy).

V. Mondatszók.

a) indulatszók: érzelmet, indulatot fejeznek ki tagolatlan mondat formájában (jaj! fúj! hajrá!)

b) felelő-kérdező: szintén tagolatlan mondatok, megválaszolnak egy kérdés, vagy kérdéseket.